Csokoládé
A csokoládé az emberek többségének, tekintett nélkül arra, hogy rendszeresen edz, vagy sem, nagy csábítást jelent. Tejszínes, krémes, olvadó, mogyorós és annyi más...
A csokirohamtól különösen az alakjukat féltő nők rettegnek, amikor egyszerűen muszáj egy kis csokit enni...
A fitnet ezért most megvizsgálta a csokoládékérdést egy kicsit közelebbről.
Sokan odafigyelünk a minőségi táplálkozásra, de van egy bizonyos dolog, amiről mégsem tudunk lemondani. Ez a százféle variációban kapható édesség, a csokoládé. Nem véletlen, hogy az élelmiszerekkel foglalkozó multinacionális cégeinél is kiemelt szerepet tölt be. Mivel sokan élünk a barna massza bűvkörében nyugodtan mondhatjuk, hogy a csokigyártás a világ egyik legjobb biznisze. Mi pedig függőségben élünk. Nézzük, milyen örömöket és veszélyeket rejt!
Híres történetek keringenek a csokoládé jótékony hatásairól. Sajnos a legtöbbjük csak legenda... Az egyik ilyen legismertebb történet a Kaukázus csúcsait megmászó brit expedícióról szól. Az alpinisták egy hegyen rekedtek 6 napig, és csak 3 darab csokiszelet volt náluk a túléléshez...
A hirtelen jött cukorbevitel tényleg megoldhat extrém éhséghelyzeteket, amikor semmi más nincs. Arra azonban ügyelni kell, hogy a csokoládé és egyéb édességek semmiképpen ne alkossák szerves részét a mindennapi táplálkozásunknak. Tápanyagértékük minimális, jó kifejezés üres kalóriáknak hívni őket, amelyből a szervezet egy kis időre erőre kap ugyan, azonban rendszeres fogyasztása mindkét nemnél könnyen elhízáshoz vezethet.
A csokoládét a Theobroma - "istenek eledele" - cacao nevű fa termésének köszönhetjük. Dél-Amerikából származik, egykor a mexikói azték civilizáció idején, mintegy 3000 évvel ezelőtt még fizetőeszközként is használták a kakaóbabot. A világ egyes országaiban még csokoládéklubok is léteznek, amelyben időről-időre a csokoládét imádó klubtagok összegyűlnek, hogy kipróbálják a piacra lépő újdonságokat, különlegességeket. Egy igazi, minőségi csokoládé akár 50-70 százalékban is tartalmaz kakaót. Az üzletek polcain lévő csokifélék többségénél ez kb. 30% körül mozog. A csokoládéban minimális fehérje, kevés ásványi anyag, változó mennyiségű cukor és sok zsír található - kb. 30 százalék! -, ezért energiatartalma is igen nagy lehet. Fajtánként különböző, de 10 dkg-jában akár 500 kalória is lehet!
Sokszor hallhattuk már, hogy a csokoládé fogyasztása után fellépő kellemes örömérzetet, az agyban megnövekedett endorfin és szerotonin szinteknek köszönhetjük, melyeknek közérzet javító hatásuk van. Az agyban - érzelmi felindulás hatására - fenil-etil-amin is termelődik, amely szintén bódulatot idézhet elő. A csokiban található, serkentő hatású teobromin és kevés koffein az éberséget növeli.
A bolti csokoládék úgy készülnek, hogy az amúgy is zsírban gazdag kakaómasszához még több zsírt - kakaóvajat, hogy olvadékonyabb legyen a csoki -, cukrot, és tejcsoki esetében tejet adnak. Amerikában kizárólag a kakaóvajat engedélyezik zsiradékként a csokoládékban, Európában azonban legfeljebb 5 százalékban más, növényi eredetű zsiradékot is hozzáadhatnak, ami azonban jelentősen csökkenti az adott csokiféleség élvezeti értékét. A hozzáadott dolgok arányát és mennyiségét érdemes a csoki csomagolásán ellenőrizni.
_Tudományos tény: a csokoládék általában 33 Celsius fokon olvadnak |
Jó tudni, hogy a csokoládé magas zsírtartalma miatt bizony a legszebb fogyasztó edzésprogram is dugába dőlhet. Edzés után és este semmiképp ne fogyasszunk csokit, a legjobb, ha max. heti kétszer, a kora délutáni órákban, kicsi mennyiségben. Még egy jó tanács: otthon ne tárolj csokoládét, mert az arra ösztökélhet a nap üres óráiban, hogy egy kicsit felvidítsd magad néhány barna kockával...
Vizsgáld meg az általad kedvelt csoki összetevőit is a fent leírtak szerint és változtass, ha muszáj!
A lényeg, hogy ne bűnözz túl sokat, mert abból jó nem származik!
Honnan ered a csokoládé?
A csokoládé alapanyaga a kakaóbab, amely a 12-18 méter magasra megnövő Theobroma cacao nevű fa termése.
A theobroma szó jelentése "istenek eledele", ami egyben kifejezi azt is, hogy az értékes termés az emberiség egyik legfinomabb csemegéje. Ez a trópusi örökzöld vadon terem Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsia egyes részein. A kis sárga magok húsos hüvelyben nonek.
A nyers kakaót eloször fermentálják, majd megpörkölik. A kakaóbab héja megbarnul, törékennyé válik. A magot megszabadítják ettol a héjtól és addig orlik, amíg folyékony masszát nem kapnak. A masszát kisajtolják, végül eloáll a zsíros kakaóvaj és a kakaópor. Az étcsokoládé úgy készül, hogy a folyékony masszához cukrot és újabb kakaóvajat kevernek. A tejcsoki kakaómasszájához csak sűrített tejet adnak. A fehér csokoládé kakaóvajból, cukorból és tejből készül.
A mai Mexikó területén élt maja indiánok már i.sz. 600 körül használták a csokoládé bizonyos változatát, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak: vallási szertartásokban, illetve gyógyszerként használták láz, köhögés és terhességi depresszió ellen. Ők a pörkölt és orölt kakaóbabhoz vizet, kukoricalisztet, vaníliát és csilit adtak.
A maják keserű kakaóitalát az aztékok vaníliával és mézzel édesítették. Náluk a csokoládé gazdasági értéke kapott hangsúlyt: a nemesek italának tartották, és fizetőeszközként használták, például az adót is kakaóbabban fizették.
A csokoládé 1700 körül vált a közember számára is elérhetővé, ekkor az ún. csokoládéházak éppoly népszerűek voltak, mint a kávéházak. Elterjedését vallási viták követték: komolyan felmerült a kérdés, vajon megszegi-e a böjtöt az, aki csokoládéital fogyaszt.
Csokoládé címmel megjelent Oscar díjas amerikai filmben is felmerülnek ezek a vallási kérdések.
A marcipánt két réteg átlátszó fólia között kinyújtjuk, beburkoljuk vele a tortát, majd bevonjuk a felolvasztott tortabevonó mázzal, és hagyjuk megszáradni. A tetejét csokoládékrémmel, csokoládélevélkékkel és cukrozott gyümölccsel díszítjük.
Finom csokoládétorta
A recept leírása:
50 g cukrot 50 ml vízzel gyenge tűzön felforralunk, felére besűrítjük, majd hagyjuk kihűlni. A sütőt 200°C fokra felmelegítjük. A tojást 75 g cukorral habosra keverjük, habverővel beleforgatjuk a lisztet és a kakaót, végül belekeverünk 25 g olvasztott margarint. A masszát sütőpapírral bélelt 18 cm átmérőjű tortaformába töltjük, a tetejét elsimítjuk, és 20 percig sütjük. A tejszínt felforraljuk, levesszük a tűzről, felolvasztjuk benne a csokoládét, és hagyjuk kihűlni. A maradék margarint a még langyos krémbe keverjük, majd 20 ml rummal ízesítjük. A tortalapot vízszintesen kétszer elvágjuk. A krém felével megkenjük az első lapot, ráhelyezzük a másodikat, és meglocsoljuk a likőr, a cukorszirup és a maradék rum keverékének felével. Rásimítjuk a maradék krémet, rárakjuk a harmadik lapot, és megöntözzük a megmaradt rumos keverékkel.
![]() |
![]() |
|
Csokis kocka | ![]() |
|
![]() |
||
![]() |
A recept leírása: A hozzávalókat összekeverjük és 3 tortalapot sütünk belőle a tepsi hátulján (igen vékonyak a lapok). A krémhez karamellizáljuk a cukrot, felöntjük 1 dl vízzel és addig főzzük, míg sűrű lesz. Egy edényben összekeverjük a tejet a liszttel, és hozzáfőzzük a karamellt. Az egészet együtt főzzük sűrűsödésig. Kihűtjük, majd hozzáadjuk a margarint, mixerrel jó habosra kikeverjük. Ezzel megtöltjük a tortalapokat, tetejét pedig bevonjuk csokoládéval. |
![]() |
![]() |
• 4 tojásfehérje • csipetnyi só • 15 dkg étcsokoládé • 20 dkg eper |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
A recept leírása: |
![]() |
![]() |
• 10-10 dkg vaj, étcsokoládé és![]() • 17,5-17,5 dkg cukor ![]() • 4 tojás • 1 dl tejszín • 1 kávéskanál ![]() • a díszítéshez: ![]() |
![]() |
![]() |
|
![]() |
||
A recept leírása: |
![]() |
![]() |
• 12,5 dkg csokoládé • 10 dkg vaj • 2 evőkanál narancslikőr • 3 tojás • 8 dkg cukor • 5 dkg liszt |
![]() |
![]() |
|
![]() |
||
A recept leírása: |